A kamaráról
A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény alapján 1996-ban megalakult Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara a szabadalmi ügyvivők országos működési területű, budapesti székhelyű köztestülete, amely ellátja a törvényben meghatározott közfeladatokat, képviseli a szabadalmi ügyvivők érdekeit, védi a szabadalmi ügyvivők jogait, őrködik a szabadalmi ügyvivői kötelezettségek teljesítésén és őrzi a szabadalmi ügyvivői kar tekintélyét. Véleményezési joggal részt vesz a szabadalmi ügyvivői tevékenységet érintő jogszabályok előkészítésében, jogosult véleményt nyilvánítani és az illetékes állami szervek felé javaslatot tenni az iparjogvédelemmel kapcsolatos általános kérdésekben. A Kamara a működésével összefüggő kiadásokat a szabadalmi ügyvivők kamarai tagdíjából és egyéb bevételeiből fedezi. A Kamara jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára, működése felett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke gyakorol törvényességi felügyeletet.
A szabadalmi ügyvivői címet kizárólag az használhatja és szabadalmi ügyvivőként az működhet, aki a Kamara tagja. A Kamarába való felvételhez – a szabadalmi ügyvivői képesítés igazolása mellett – rendelkezni kell szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítással, valamint a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatásához megfelelő lakással vagy irodahelyiséggel, kivéve, ha az ügyvivő gazdálkodó szervezetnél, illetőleg alkalmazott szabadalmi ügyvivőként működik. A szabadalmi ügyvivőnek működése megkezdése előtt esküt kell tennie.
A szabadalmi ügyvivők felsőfokú mérnöki, vagy azzal egyenértékű természettudományos képesítésű, iparjogvédelmi és ahhoz kapcsolódó jogi területeken képzett és vizsgázott szakemberek. Feladatuk, hogy ügyfeleiket iparjogvédelmi jogaik érvényesítéséhez és kötelezettségeik teljesítéséhez hozzásegítsék. Ennek során a törvényben meghatározott, a szellemi alkotások jogvédelmének igen jelentős területét felölelő iparjogvédelmi ügyekben megbízás vagy kirendelés alapján ügyfelek képviseletét látják el az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, beadványokat, szerződéseket és egyéb okiratokat szerkesztenek, iparjogvédelmi ügyekben kutatásokat végeznek, tanácsot, tájékoztatást adnak. A szabadalmi ügyvivő köteles az általa ellátott ügyben legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával eljárni, a szabadalmi ügyvivői etikai szabályzat előírásait megtartani, tevékenységében mindenkor a szabadalmi ügyvivői hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani. A szabadalmi ügyvivőt titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tény vagy adat tekintetében, amelyről szabadalmi ügyvivői működése során szerzett tudomást. E kötelezettsége szabadalmi ügyvivői működésének megszűnése után is fennmarad.
Magyarország 2003. január 1-jei csatlakozásával az Európai Szabadalmi Egyezményhez a magyar szabadalmi ügyvivők számára megnyílt annak lehetősége, hogy meghatározott feltételek teljesítése esetén felvételt nyerjenek az Európai Szabadalmi Hivatal előtt képviseleti jogosultsággal rendelkező európai szabadalmi ügyvivők névjegyzékébe. Ezen lehetőséggel élve napjainkban számos hazai szabadalmi ügyvivő egyben már európai szabadalmi ügyvivőként is működik. A Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara a szabadalmi ügyvivőkről és a szabadalmi ügyvivőjelöltekről, valamint a szabadalmi ügyvivői irodákról és szabadalmi ügyvivői társaságokról nyilvántartást vezet. A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától a Kamara névjegyzéket vezet a Magyarországon szabadalmi ügyvivői tevékenységet folytatni kívánó közösségi képviselőkről is.
A Kamara szervei a közgyűlés, az elnökség, a fegyelmi bizottság és a számvizsgáló bizottság, tisztségviselői az elnök, két alelnök és a pénztáros. A működéssel kapcsolatos adminisztratív teendőket a Kamara titkára látja el. A Kamara szervezetének és működésének szabályait az Alapszabály írja elő. A Kamara további szabályzatai a fegyelmi felelősségre vonás részletes szabályait megállapító érvényes fegyelmi szabályzat, a szabadalmi ügyvivői hivatás gyakorlására vonatkozó etikai szabályzat, valamint a felelősségbiztosítás legkisebb összegéről és a tagok ezzel kapcsolatos egyéb kötelezettségeiről rendelkező felelősségbiztosítási szabályzat. A Kamara elnökségét, fegyelmi bizottságát, a számvizsgáló bizottságot és a tisztségviselőket a közgyűlés hároméves időtartamra választja meg, ugyanazon tisztségre ugyanazon szabadalmi ügyvivő tag egymást követő időtartamra csak kétszer választható meg.
A Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara az alapítólevél aláírásával 2003. november 25-én csatlakozott a Magyar Szakmai Kamarák Szövetségéhez.
A Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara kapcsolatot tart fenn és ápol számos európai ország hasonló jellegű szakmai fórumával, kamarájával és egyesülésével, valamint az Európai Szabadalmi Hivatal előtt képviseleti jogosultsággal rendelkező hivatásos képviselők European Patent Institut (EPI) néven működő kamarájával.
Budapest, 2016. január
